A Guadalupei Szűzanya vagy Guadalupei Miasszonyunk (spanyolul: Nuestra Señora de Guadalupe vagy La Virgen de Guadalupe) a Guadalupei bazilikában őrzött 16. századi Szűz Mária ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma. Mexikói köznyelvi neve: Lupita.
Mint a lengyel Czestochowai Fekete Madonna, a vallási üzeneteken túl nemzeti és politikai tartalmakat testesít meg. Különösen fontos jelkép a mexikói indiánok számára, hiszen a Szent Szűz a feljegyzések szerint egy indiánnak, Juan Diegónak jelent meg 1531 telén a Tepeyac dombon, az azték kukoricaistennő Tonantzin lerombolt templomának helyén, Mexikóvároshoz közel északra. A monda szerint aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította föl a férfit, hogy „menj a püspökhöz […] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” Juan Diegónak nem hitt a püspök, s másnap a találkozás megismétlődött. Diego másodszor is elment a püspökhöz, aki ezúttal azt mondta, elhiszi, hogy a Szűzanya megjelent ott, ha hoz egy jelet. Diego ismét találkozott a Szűzanyával, aki felküldte a hegytetőre, ahol csodálatos módon az évszak ellenére nyíló rózsát talált. A helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját (bő köpeny) amiben a rózsát Zumarraga püspök elé vitte.[1] A találkozás emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk ünnepét.
A mexikói mindennapok része: a kép házak utcai oldalán és belső falán ugyanúgy gyakran látható, mint a templomi és házioltárokon, vagy használati tárgyakon. Mexikóban és a Mexikóból kivándoroltak közt gyakori női és férfinév a Szűzre utaló María Guadalupe vagy Lupe. Az eredeti kép zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ leglátogatottabb zarándokhelyének tartják, 2004-es mexikóvárosi adatok szerint csak december 9. és december 12. között tízmillió zarándokot fogadott,[1] egész évben pedig a húszmilliót is eléri az idelátogatók száma. A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó, 1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilvánították.[2]
hu.wikipedia.org/wiki/Guadalupei_Szűzanya

A Guadalupei Szűzanya vagy Guadalupei Miasszonyunk (spanyolul: Nuestra Señora de Guadalupe vagy La Virgen de Guadalupe) a Guadalupei bazilikában őrzött 16. századi Szűz Mária ikon, Mexikó legismertebb vallási, kulturális és nemzeti szimbóluma. Mexikói köznyelvi neve: Lupita.
Mint a lengyel Czestochowai Fekete Madonna, a vallási üzeneteken túl nemzeti és politikai tartalmakat testesít meg. Különösen fontos jelkép a mexikói indiánok számára, hiszen a Szent Szűz a feljegyzések szerint egy indiánnak, Juan Diegónak jelent meg 1531 telén a Tepeyac dombon, az azték kukoricaistennő Tonantzin lerombolt templomának helyén, Mexikóvároshoz közel északra. A monda szerint aranyködbe burkolózó nő jelent meg, s arra szólította föl a férfit, hogy „menj a püspökhöz […] azt akarom, hogy templomot emeljenek e helyen!” Juan Diegónak nem hitt a püspök, s másnap a találkozás megismétlődött. Diego másodszor is elment a püspökhöz, aki ezúttal azt mondta, elhiszi, hogy a Szűzanya megjelent ott, ha hoz egy jelet. Diego ismét találkozott a Szűzanyával, aki felküldte a hegytetőre, ahol csodálatos módon az évszak ellenére nyíló rózsát talált. A helyen épült meg a Miasszonyunk-székesegyház, ahol máig őrzik Diego tilmáját (bő köpeny) amiben a rózsát Zumarraga püspök elé vitte.[1] A találkozás emlékére minden évben december 12-én tartják a Guadalupei Miasszonyunk ünnepét.
A mexikói mindennapok része: a kép házak utcai oldalán és belső falán ugyanúgy gyakran látható, mint a templomi és házioltárokon, vagy használati tárgyakon. Mexikóban és a Mexikóból kivándoroltak közt gyakori női és férfinév a Szűzre utaló María Guadalupe vagy Lupe. Az eredeti kép zarándokok tömegeit vonzza: az ikont őrző bazilikát a világ leglátogatottabb zarándokhelyének tartják, 2004-es mexikóvárosi adatok szerint csak december 9. és december 12. között tízmillió zarándokot fogadott,[1] egész évben pedig a húszmilliót is eléri az idelátogatók száma. A Guadalupei Szűzanyát 1737-ben Mexikó, 1910-ben Amerika, 1935-ben a Fülöp-szigetek védőszentjévé nyilvánították.[2]

hu.wikipedia.org/wiki/Guadalupei_Szűzanya

Panna Maria Guadalupská je označení obrazu na indiánské tilmě ze 16. století, který měl údajně vzniknout zázračným způsobem jako důkaz zjevení Panny Marie svatému Juanu Diegovi. Jde o nejznámější a nejuctívanější obraz v Mexiku a celé Latinské Americe.
V roce 1945 byla Panna Maria Guadalupská prohlášena svatým stolcem patronkou a ochránkyní Ameriky.

cs.wikipedia.org/wiki/Panna_Maria_Guadalupská

Матір Божа Гваделупська (ісп. Nuestra Señora de Guadalupe) — одна з найбільш відомих католицьких святинь Мексики. За легендою, образ Діви Марії з'явився одному з перших християн Мексики Хуану Дієго, після чого на його плащі чудом зобразився образ Богородиці. Цей плащ став відомий, як ікона Матері Божої Гваделупської. На місці зустрічі Хуана Дієго з Богородицею був збудований собор, що згодом став найбільшою святинею та місцем паломництва не тільки у Мексиці а й у цілій Латинській Америці. Щорічно до Матері Божої Гваделупської приїздить більш ніж 14 мільйонів паломників. За переказами ікона має певні чудодійні властивості — за 500 років її колір не вицвів і ікона зберігає незмінну температуру —uk.wikipedia.org/wiki/Матір_Божа_Гвад… температуру людського тіла.

Ang Mahal na Ina ng Guadalupe o Birhen ng Guadalupe (Kastila: Nuestra Señora de Guadalupe, Virgen de Guadalupe; Ingles: Our Lady of Guadalupe, Virgin of Guadalupe, o "Ang Ating Ina ng Guadalupe") ay isang ika-16 dantaon at Romano Katolikong wangis na larawan ng Birheng Maria kung kailan nagpakita ito kay San Juan Diego sa burol ng Tepeyak sa Mehiko.[1] Ito ang pinakamamahal na relihiyoso at pang-kalinangang imahen ng Mahal na Birhen, at kilala rin sa Mehiko bilang La Virgen Morena o "Ang Kayumangging Birhen". Isang mahalaging sagisag ng kultura ng katauhang Mehikano ang Birhen ng Guadalupe. Pangalawa sa pinakabinibisitang dambanang Romano Katoliko sa mundo ang Basilika ng Ina ng Guadalupe na nasa Lungsod ng Mehiko, kasunod ng Basilika ni San Pedro ng Lungsod ng Vatican.
tl.wikipedia.org/wiki/Birhen_ng_Guadalupe

Tonantzin Guadalupe

Cah ītōcā Maria īnantzin Ōmeteōtl īcauh neci ōmpa Tēpeyacac īpan 1531 (13 ācatl) (mā xiquitta: Nicān Mopōhua). Āxcān cah teōpāntli ōmpa acih miaquīntīn tlācah (nō xiquitta: Basílica de Guadalupe).
Moquichīhua xihuitl īpan Tlamahtlācōnti 12. In tōcāitl Guadalupe ahnozo nezcayōtia mācēhualcōpa: Cuāuhtlapcupēuh (nozo Tlecuāuhtlapcupeuh), Tēcuatlanopēuh , Tequantlaxopēuh , nozo Tecuatlazupe .

nah.wikipedia.org/wiki/Tonantzin_Guadalupe

Matka Boża z Guadalupe – określenie Marii z Nazaretu, która miała objawić się Aztekowi św. Juanowi Diego Cuauhtlatoatzinowi na wzgórzu Tepeyac, obecnie w granicach miasta Meksyk. Jak głoszą przekazy, w ostatnim dniu objawień, 12 grudnia 1531 roku dojść miało do powstania obrazu Matki Bożej z Guadalupe. Jest to najstarsze objawienie maryjne oficjalnie uznane przez Kościół katolicki.
Wspomnienie liturgiczne Najświętszej Maryi Panny z Guadalupe przypada 12 grudnia.
pl.wikipedia.org/wiki/Matka_Boża_z_Guadalupe